833-ban a Maktoum család vezette, 800 tagot számláló Bani Yas törzs telepedett meg a folyó torkolatánál. A folyó természetes kikötő volt, és Dubai hamarosan a halászat, a gyöngyhalászat és a tengeri kereskedelem központjává vált.

A 20. századra Dubai sikeres kikötő volt. A folyó Deira oldalán lévő souk (piac arab megfelelője) a part legnagyobbika volt 350 üzlettel és látogatók és üzletemberek állandó tömegével. Az 1930-as évekre Dubai lakossága közel húszezer volt, akiknek negyede külföldi volt.

Az 1950-es években a folyó elkezdett iszaposodni, valószínűleg az itt használt hajók egyre növekvő száma miatt. Dubai néhai uralkodója, sejk Rashid bin Saeed Al Maktoum úgy döntött, kikotorja a vízi utat. Törekvő és költséges projekt volt ez. Ezzel egyre nagyobb rakományok mentek át Dubai-on. Összességében megerősítette Dubai pozícióját, mint az egyik legfőbb kereskedelmi és reexport-kereskedelmi központ.

Amikor 1966-ban olajat találtak, Sejk Rashid Dubai infrastrukturális fejlesztésére fordította az olajból befolyó jövedelmeket. Iskolák, kórházak, utak, modern telekommunikációs hálózat… frenetikus volt a fejlődés. A Dubai nemzetközi repülőtéren egy új kaput és terminált építettek. A kifutópályát is kiszélesítették, hogy bármilyen repülőgép le- és felszállhasson. A világ legnagyobb ember által készített kikötőjét építették ki Jebel Alinál, amely körül szabad területet alakítottak ki.

ubai erős fejlődése mindenki számára természetes volt – jövőképpel rendelkező vezetés, magas színvonalú infrastruktúra, külföldi barát környezet, adómentesség a személyi és vállalati jövedelmekre, és alacsony import fizetési kötelezettségek. Az eredmény végül az lett, hogy Dubai hamar a régió üzleti és turista központjává vált, mely régió Egyiptomtól az indiai szubkontinensig, és Dél-Afrikától a ma már Független Államok Közösségéig tart.

Az 1960-as évek óta Sejk Zayed bin Sultan Al Nahyan, Abu Dhabi akkori uralkodója és sejk Rashid bin Saeed Al Maktoum megálmodta, hogy létrehozzák a régió emirátusainak szövetségét. 1971-ben vált valóra az álmuk, amikor Dubai, Abu Dhabi, Sharjah, Ajman, Umm Al Quwain, Fujairah és 1972-ben Ras Al Khaimah összefogott, és létrejött az Egyesült Arab Emirátusok.

Sejk Zayed, az Egyesült Arab Emirátusok első elnöke haláláig volt pozíciójában. Uralkodása alatt az emirátusok a világ egyik leggazdagabb országává vált évi 17 ezer dollárnyi GDP/fővel.

Az 1980-as években és a kilencvenes évek elején Dubai stratégiai döntést hozott, hogy az egyik legnagyobb, nemzetközi színvonalú turistacélponttá válnak. A turizmusba fektetett infrastruktúra az évek során meghozta gyümölcsét. 2000-ben a 3 millió körüli látogató nagyban megnövelte Dubai 850 ezres lakosságát.

Dubai most egy olyan város, amely máshoz nem hasonlítható hotelekkel, nevezetes építészettel és világszínvonalú szórakoztató és sporteseményekkel bír. A Jumeirah beach partvonalán található gyönyörű Burj Al Arab hotel, az egyik a világ hétcsillagos hoteljei közül. Itt található az Emirates Towers is a maga 350 méteres magasságával, valamint a 828 méteres, és több mint 160 emeletes Burj Khalifa, a világ legmagasabb épülete.

Dubaiban jelentős nemzetközi sportesemények is megrendezésre kerülnek. A Dubai Desert Classic is egy állomása a profi golfszövetség tornáinak. A Dubai Open, az ATP tenisz torna, valamint a Dubai World Cup, azaz a világ leggazdagabb lovainak versenye évente több ezreket vonzanak. A sport mellett Dubai híres arról is, hogy számos bevásárlóközponttal várja a városba érkezőket, illetve olyan évente megrendezésre kerülő eseményekkel, mint például a Dubai Shopping Festival, melynek keretében mindenki megtalálhatja a kedvére való árukat, és még jelentős kedvezményekben is részesülhet, a nyereményekről nem is beszélve.

 Kultúra:

Az arab kultúra ugyanakkor a turistákkal szemben igényeket is támaszt. Tiszteletben kell tartani a helyi szokásokat. Diszkréten öltözködjünk, fényképezéskor ügyeljünk arra, hogy ne vegyük lencsevégre az arab hölgyeket, valamint a kormányzati és katonai létesítményeket. Különösen figyeljünk oda a ramadán havi böjt alatt, hogy ne együnk muszlim vallású emberek előtt. Az arab városok jellegzetessége, hogy a nagyobb utakon kívül nem igazán nevezik el az utcákat. Nagyon sok – szépen díszített – körforgalom könnyíti a városokban a közlekedést, ugyanakkor bonyolítja az eligazodást. Érdemes egy-egy jellegzetes épületet vagy forgalmas közlekedési csomópontot segítségül venni a tájékozódáskor. A belváros rendszerint szűk és általában fedett sikátorok útvesztője, ahol a tipikus arab bazárokat, a „souq-okat” találjuk.