Kína

Az ország számokban

- Területe: 9,59 millió négyzetkilométer
- Államformája: népköztársaság
- Lakóinak száma: 1,3 milliárd
- Fővárosa: Peking
- Nagyobb városok: Peking, Sanghai, Nanjing, Hong Kong
- Nyelv: mandarin kínai, illetve ennek különböző nyelvjárásai, mongol, tibeti, ujgur, koreai

Vízum

Irodánk természetesen vállalja a vízumok beszerzését, amennyiben azonban Önök egyénileg szeretnék beszerezni, kérjük vegyék figyelembe az alábbiakat.

A beutazáshoz szükséges vízum beszerezhető a budapesti kínai nagykövetségen, vagy a Kínai Népköztársaság bármelyik diplomáciai vagy konzuli képviseleténél. Repülőtéri, vagy határon történő vízumfelvétel nem lehetséges.

Magánútlevéllel rendelkező magyar állampolgár vízummal, érvényes visszautazásra is szóló repülőjegy felmutatásával utazhat be a Kínai Népköztársaságba. Vízumra van szüksége annak az utasnak is, aki csak tranzitál valamely kínai repülőtéren. Az útlevélnek mind a beutazás, mind a kiutazás alkalmával érvényesnek kell lennie, és tartalmaznia kell legalább kettő üres oldalt.

A repülőjegy helyfoglalásáról adott visszaigazolást a Kínai Népköztársaság Nagykövetsége Konzuli Osztálya kéri bemutatni.

A vízumkérő lap ingyenesen beszerezhető a Kínai Népköztársaság Nagykövetsége Konzuli Osztályán (1068 Budapest, Benczúr u. 17.; hétfőtől csütörtökig: de. 09:00 órától 11:45 óráig), valamint letölthető a nagykövetség honlapjáról:

http://www.chinaembassy.hu/hu/lsyw/VIZUM/t192614.htm

Kína szárazföldi területeire utazóknak a vízumkérő laphoz 1 db fényképet kell csatolni. A vízumkérő lapokat magyarul, angolul és kínai nyelven is ki lehet tölteni.

A vízum elkészítése kb. 4-5 munkanapot vesz igénybe. Ha aznapi elkészítésre kérik a vízumot, úgy 7000 Ft/fő sürgősségi felárat kell fizetni. Ha egy héten belül egyéb munkanapon kérik a vízumot, akkor 4500 Ft/fő sürgősségi felárat kell fizetni.

A Hongkong Különleges Adminisztratív Kerületbe, valamint a Makaó Különleges Adminisztratív Kerületbe a magyar állampolgárok turistacélból legfeljebb 90 napra vízummentesen utazhatnak be. Amennyiben az utazó több mint 90 napot kíván eltölteni, valamint ha tanulás, továbbképzés, munkavállalás céljából utazik Hongkongba, vagy Makaóba, úgy a vízum felvétele minden esetben szükséges. A hongkongi vízum díja 8500 Ft/fő, a vízumkiadási engedély kiadásához egy hétnél hosszabb idő szükségeltetik.

Vízumdíjak Kínába egyéni utasok számára:

Egyszeri belépés: 8.000,- Ft
Kétszeri belépés: 12.000,- Ft
Többszöri belépés (fél évig érvényes): 16.000,- Ft
Többszöri belépés (egy évig érvényes): 24.000.- Ft
 

Figyelem! Hongkong külön területet képez, ezért Hongkongból a Kínai Köztársaságba való utazáshoz szükséges a kínai vízum kiváltása!

Magyar külképviselet

Kínai magyar nagykövetség Peking:
No.10 Dong Zhi Men Wai street, San Li Tun,
Beijing, 100600, PRC
Telefon: (86)(10) 6532-1431, 6532-1432, 6532-1433
Ügyelet: 6532-1273
E-mail: huembpek@netchina.com.cn

 

Főkonzulátus, Shanghai:

Haitong Securities Tower, 689. Guangdong road, 28th floor, # 2811
Előhívó: Külföldről: (00)-(86)-(21)
Kínából, de Sanghajon kívülről: 021
Telefon: 6341-1003, 1005, 1007
Fax: 6341-0574
E-mail: mission.shg@kum.hu

Helyi idő

Budapesthez képest Peking télen + 7 óra, nyáron + 6 óra.

Helyi valuta

Kínában az általánosan elfogadott fizetőeszköz a jüan. 1 CYN = kb. 29 HUF ( 2001. március, www.xe.com ) Dollárral csak egyes luxusszállodákban, kedvezőtlen árfolyamon lehet fizetni. A jüan ugyan nem konvertibilis, de évek óta a világ egyik legstabilabb pénzneme, inflációs ráta alig mutatható ki. Készpénzt megérkezéskor a repülőtéren, vagy bankfiókokban válthatunk. A Magyarországon használatos nemzetközi hitelkártyák Kínában is elterjedtek, különösen az idegenforgalmi szektorban. A bankautomaták is széles körben használtak. Leginkább VISA , Mastercard kártyák, American Express kártya kevésbé elfogadott.  

Telefon

Kínából külföldre telefonálni újságárusoknál vagy vegyesboltokban könnyen beszerezhető 50-, 100- vagy 200 jüanos telefonkártyával ajánlatos, egyébként - közvetlen hívással - igen drága. Egy 50 jüanos kártyával kb. 10 percig lehet Magyarországra telefonálni. A telefonvonalak minősége jó, az összeköttetés könnyen megteremthető. Ha Kínából Magyarországra akarunk telefonálni, előbb 00-t, majd utána a körzetszámot kell tárcsázni, 06 hívása nem szükséges. Az országban a magyar mobiltelefonokat is lehet használni.

Elektromos áram

220V, de mindenképp szükséges egy adapter, mert nem a Magyarországon lévő konnektorok vannak! ( lásd: http://kropla.com/electric2.htm )

Egészség

A külföldiek számára biztosított orvosi ellátás színvonala megfelelő, de drága, ezért még elutazás előtt érdemes biztosítást kötni. Idegennyelv-tudás az egészségügyben is rendkívül ritka. A Kínába utazóknak hepatitisz A és B, valamint tífusz és tetanusz elleni védőoltás ajánlott. Dél-Kínában (a Jangce folyótól délre eső terület) malária elleni gyógyszeres megelőzés is tanácsos.

Ivóvíz, ételek

A csapvíz a kínai egészségügyi hatóságok szerint iható, fogyasztása azonban nem ajánlatos. Palackozott ásványvíz minden élelmiszerüzletben kapható. A vendéglőkben felszolgált ételek minősége általában megfelelő. Angol nyelvű étlap ritkaságnak számít. Borravalót étteremben, taxiban nem szokás adni, egyes szállodákban 15 százalék szolgáltatási díjat számolnak fel, amit feltüntetnek a számlán.

Éghajlat

Kínát tavasszal (márciusban és áprilisban), illetve ősszel (szeptemberben és októberben) a legérdemesebb felkeresni. Ezekben az időszakokban napközben 20 és 30 Celsius fok közötti a hőmérséklet, az éjszakák ugyanakkor meglehetősen hűvösek is lehetnek és ekkor csapadék is előfordul. 
Az országban az összes éghajlati öv megtalálható a magashegyitől a trópusi éghajlatig. Kína déli részén gyakorlatilag ismeretlen a tél, a partvidéken és a környező szigeteken - így Hainanon például - egész évben a napsütés az úr, északon ugyanakkor az igazi nyár hiányzik.
Az ország területének nagy része a mérsékelt éghajlat övezetéhez tartozik, ahol mind a négy évszak megtalálható. Az évi középhőmérséklet északról dél felé haladva fokozatosan nő, a csapadék mennyisége pedig nyugatról kelet felé emelkedik.
Az ország nyugati részének éghajlata száraz, kontinentális, a tenger felé haladva viszont egyre erősödik a monszun-hatás és nő a csapadék mennyisége. Itt a csapadék mintegy fele a nyári monszun időszakára esik. Kína legmelegebb vidékei a Jangce középső folyásánál, illetve a Szecsuáni-medencében található, amelyek távolabb helyezkednek el az enyhítő hatású tengerparttól. Ezeken a területeken a koradélutáni órákban akár 35-40 Celsius fokra is emelkedhet a hőmérséklet, és éjszakára is csak alig hűl le a levegő.

Történelem

Kína a világ harmadik legnagyobb országa, északról a mongol sivatagok, nyugatról a zord tibeti fennsík és a Himalája határolja, keleti és déli partjainál pedig a Keleti- Dél-Kínai tenger. Az országnak 22 tartománya és 5 autonóm régiója van, valamint mintegy 5 ezer kisebb nagyobb sziget is tartozik Kínához. A közelmúltban Hongkong és Makaó is visszatért az anyaországhoz, Különleges Adminisztratív Kerületekként. Kína dél-keleti partjainál több olyan szigetet is találunk, amelynek vitatott a hovatartozása, illetve függetlensége. Legismertebb közülük Taiwan szigete, amely körül rendszeresen visszatérőek a diplomáciai bonyodalmak, az olajban gazdag Spratly szigetcsoport, a Diaoyutai szigetek, a Paracel, vagy Xisha szigetek, illetve a Pescadore, vagy Penghu szigetek. Kína topográfiájában a magas hegyektől a jellegtelen síkságokig szinte minden megtalálható. A táj fokozatosan süllyed a tibeti fennsíktól, a világ tetejétől nyugatra a Belső Mongol Fennsíkig, keletre pedig a Jangce völgybeli alföldekig. Az ország dél-nyugati részén a Junnan-Guizhbou fennsík vidéke szurdokokkal, vízeséssekkel, barlangokkal és kúp alakú mészkőhegyekkel tarkított táj, Kína egyik legcsodálatosabb vidéke. Az ország belsejében kopárabb vidékeket találhatunk, a sós tavakkal tűzdelt Taklamakán sivatagot, vagy Tűz Oázisának is nevezett Turpan mélyföldet, Kína legforróbb vidékét. A nyugat-kínai hegyek és a tibeti fennsík olvadó hórétege táplálja az ország legnagyobb folyóit, a Jangcét, a Hoangho-t, vagy a Mekongot. Az ország méretéből arra következtetnénk, hogy Kína állatvilága igen változatos. Az igazság ugyanakkor az, hogy az ország egykor gazdag természeti öröksége apadóban van, és erősen veszélyeztetett. Ennek oka elsősorban a természetes élőhelyeket tönkretevő mezőgazdaság, a városiasodás, illetve az ipari szennyezés. Ennek ellenére az országban él ? bár sajnos egyre csökkenő számban - jó néhány különleges állatfajta, például pandamedve, hó leopárd, különböző vad jak fajták, pézsmaszarvas, különböző medvék és tigris fajták. Kína növényvilága némileg kedvezőbb helyzetben van az állatvilágnál, de az erdőirtás és fakitermelés, a legeltetés és az intenzív földművelés hatalmas károkat tesz. Az utolsó nagy erdős területek a szubarktikus észak-keleti régióban vannak, közel az orosz határhoz. A déli trópusi területeken ugyanakkor igen változatos a növényzet, ezen a vidéken még esőerdőket is találhatunk. Kultúra Népesség, vallás: Kína lakosságának döntő része, mintegy 93 százaléka Han nemzetiségű. Ezen kívül az ország területén mintegy 55 kisebb nagyobb etnikai kisebbség él, ezek közül a legnagyobbak a csuang, a mandzsu, az ujgur, a mongol, a tibeti és a koreai. A lakosság legnagyobb része a konfuciánus, a buddhista és a taoista vallást követi, bár ez utóbbiról nincsenek pontos adatok. Kínában mintegy 14 millió muzulmán és 7 millió keresztény él. Történelem: A kínai történelem mintegy 5 ezer évre tekint vissza. Az első dinasztia, a Xia uralkodásának ideje régészetileg még nem bizonyított, így vita tárgyát képezi, de általános vélemény szerint i.e. 2200-tól 1700-ig tartott. Ebből a korból jobbára különböző legendák maradtak fenn, amelyek szerint a dinasztia királyait isteni eredetű uralkodók előzték meg, akik az élet ajándékait, a vadászati és földművelési ismereteket ajándékozták nekik. A következő dinasztiák története hasonlóan bizonytalan, de a korábbinál jóval több információ áll rendelkezésre ezekről az időkről, főleg az agráréletmódot folytató, istenhívő társadalmak tárgyi emlékei alapján: Az i.e. 1100-221 közötti időszakban, a Zhou periódusban bukkant fel a konfucionizmus és ekkortól él a „mennyei rendelkezés” is, amely szerint az uralkodói jog csak a becsületesnek adatik meg és meg kell tagadni azt a gonosztól és a romlottól. Ez vezetett később ahhoz a taoista nézethez, amely szerint a mennyek rosszallása természeti katasztrófák képében jelenik meg a földön. A kínai nép először a Qin dinasztia idején, az i.e. 221-217-ig tartó időszakban egyesült. A dinasztia egységesítette az írásrendszert és ekkor fejeződött be a Nagy Fal építése is, bár kisebb-nagyobb építkezési munkálatokat még a középkorban is végeztek rajta. Az ezután következő Han dinasztia idején, az i.e. 206- i.sz. 220-ig tartó időszak a katonai konfliktusok időszaka, de érdekes módon a buddhizmus és a művészetek virágzása is erre a korra esik. A zavaros időszak után a Sui dinasztia idején, 581-618 között állt helyre a rend és a rákövetkező három évszázados időszakban, a Tang dinasztia uralkodása idején megszilárdult. Általában ezt az időszakot tartják a kínai történelem legdicsőségesebb korának. Katonai segítséggel ismét kínai kézre kerültek a selyem utak, a társadalomban pedig korábban elképzelhetetlen mértékben jelentek meg a külföldi behatások. A Tang dinasztia idején tovább virágzott a buddhizmus, amely két külön ágra, a Zen buddhizmusra és a (Tiszta Föld) kínai buddhizmusra bomlott. A 960-1279-ig tartó években a Song dinasztia idején újjáéledt a korábban népszerű konfuciánus vallás, és ez az időszak a nagy városépítkezések és a kereskedelmi kapcsolatok széleskörű kiépítésének kora. A híres európai utazó, Marco Polo is a 13. században számolt be a hatalmas, virágzó kínai kereskedővárosokról. A Dzsingisz kán unokája, Kublai kán által alapított Juan dinasztia (1271-1368) új fővárost alapított, a mai Peking helyén és katonai közigazgatást vezetett be. A dinasztia kihalása után a kezdő buddhista Hongwu által alapított Ming dinasztia közel három évszázada következett 1368-1644-ig. Ebben az időben Peking és Nanjing felváltva volt a birodalom fővárosa. Az európai hatalmak közül a portugálok jelentek meg először Kína partjainál 1516-ban, majd 1557-ben kereskedelmi missziót létesítettek Makaó területén, amely 1760-ig maradt életképes, amikor a britek szerezték meg a kínai kereskedelmi jogokat egy Guangzhou-ban létesített központon keresztül. Virágzott a kereskedelem, de jobbára Kína javára, a britek ugyanis sokkal kisebb haszonra tettek szert a selyem és a tea kereskedelméből, mint a kínaiak a gyapjúból és a fűszerekből. A britek aztán 1773-ban úgy döntöttek, hogy kiegyenlítik a számlát és támogatják az ópium-kereskedelmet. Az ópium-kereskedelem felszabadítása 1840-re az ópiumháborúk kitöréséhez vezetett. A háborúkat lezáró szerződések már brit érdekeket szolgáltak, a kínaiak ugyanis lemondtak Hongkong kikötővárosáról és aláírták a számukra megalázó Nankingi szerződést. A nyugati hatalmak ezután következő földszerző akciói Kínát befolyási övezetekre osztották fel. Az ország csatlakozott az amerikaiak által javasolt Nyitott Kapuk Politikájához, amely a szabad kereskedelem átvételét jelentette. Ennek eredményeként Kína összes gyarmati birtoka más államok kezére jutott. Vietnám, Laosz, és Kambodzsa a franciákhoz, Burma a britekhez, Korea és Taiwan pedig Japánhoz került. A 20. század első fele teljes káoszban telt Kína számára. Az értelmiségiek a konfucionizmust felváltó új filozófiát keresték, a hadurak pedig császári hatalmat próbáltak szerezni maguknak. A Szun Jat Szen által vezetett nacionalista párt, a Kuomintang egy új bázist hozott létre az ország északi részében és megkezdte a Nemzeti Forradalmi Hadsereg kiképzését. Közben a Szovjet Komintern és a vezető kínai marxisták tárgyalásainak eredményeként 1921-ben megalakult a Kínai Kommunista Párt is. A kommunisták és a Kuomintang közös reményei Szun Jat Szen halálával és a Kuomintang új vezéralakja, Chiang Kai Sek megerősödésével szertefoszlottak. Utóbbi egy kapitalista államot képzelt el, amelyet katonai diktatúra irányít. A kommunisták is kettéváltak, urbánus irányzatra, illetve azokra, akik a győzelmet a vidéki Kína egyesítésével képzelték el. Mao Ce-tung ebben az időben kezdte meg szervezni csapatait a Jinggang Shan hegységben és 1930-ra már egy 40 ezres hadsereget irányított. Chiang Kai Shek négy hadjáratot vezetett a kommunisták megsemmisítésére, de mind a négy alkalommal vereséget szenvedett. Az ötödik hadjárat majdnem sikerrel járt, mert a kommunisták a Kuomintang arcvonalával csaptak össze. A teljes vereség elől Mao seregei Jiangxiból Shaanxiba vonultak, ez volt a Nagy Menetelés 1934-ben. Útközben felfegyverezték a parasztokat, újraosztották a földeket, Maót pedig ettől kezdve a kommunista párt legfőbb vezetőjének tekintették. Még 1931-ben a japánok - kihasználva a Kínában uralkodó káoszt - megtámadták Mandzsúriát. Chiang Kai Shek meg sem próbálta megállítani a japán seregeket, akik 1939-re Kelet- Kína legnagyobb részét ellenőrzésük alatt tartották. A Második Világháborút követően Kína a polgárháború szélére sodródott. 1949. október 1-jén Mao Cetung bejelentette a Kínai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulását, Chiang Kai Sek pedig Taiwanra menekült. Az Egyesült Államok úgy tekintett rá, mint Kína legitim vezetőjére. A népköztársaság megalakulásakor az ország a csőd szélén állt, de az 50-es években kísérletet tettek a gazdaság talpra állítására. 1953-ra az inflációt megállították, az ipar termelése a háború előtti szintre állt vissza, a földek újrafelosztását befejezték és meghirdették az első ötéves tervet. A kommunista párt egyeduralmának egyik legtragikusabb következménye Tibet lerohanása volt 1950-ben. A pekingi vezetés megkezdte a tibeti kultúra módszeres kiirtását, az ország szellemi vezetőjét, a Dalai Lámát pedig száműzetésbe kényszerítette. A következő lépés a Nagy Ugrás Előre nevű terv volt, amellyel a kínai gazdaságot a legfejlettebb nyugati gazdaságok szintjére akarták hozni. A forradalmi lelkesedés ellenére a terv elakadt elsősorban a szakszerűtlen vezetés, másodsorban az aszályok, árvizek és a szovjet segélyek 1960-as megszűntetése miatt. Az 1966 és 1970 között lezajlott Kulturális Forradalom megkísérelte elterelni a figyelmet ezekről a katasztrófákról, mégpedig úgy, hogy a pekingi vezetés növelte Mao személyes jelenlétét a mindennapi életben. A még renitens ellenzék aktivistáit kiirtották és felállították a vörös őrséget, amely államrendőrségként funkcionált. Az egyetemeket bezárták, az értelmiségieket kivégezték, a templomokat kifosztották és a Kína kapitalista múltjára emlékeztető épületeket, intézményeket elpusztították. A pekingi politikai élet ezután két részre oszlott, a Teng Sziao Ping és Zhou Enlai által vezetett mérsékeltekre és a radikális maoistákra, akiket Mao özvegye, Jiang Qing vezetett. 1976-ban Zhou halálával a radikálisok kerekedtek felül. A Mao özvegye és klikkje elleni ellenszenv fokozatosan erősödött és egy Tienanmen téri tüntetésben csúcsosodott ki, amelyet a katonák brutálisan letörtek, utána pedig a tüntetés és ellenállás szervezésével vádolt Teng nyomtalanul eltűnt. A politika színterére egy évvel később tért vissza és a kommunista párt hattagú állandó bizottságának lett a tagja. Teng vezetése alatt, az 1984-es Kínai-Brit Közös Nyilatkozat aláírása után Kína lépéseket tett a gazdaság korszerűsítése érdekében, a politikai reformok azonban még távoliak voltak. A párttal szembeni általános elégedetlenség, a növekvő infláció és a demokrácia iránti igény széleskörű szociális elégedetlenséghez vezettek, amelyek 1989-ben tüntetésekhez, majd a Tienanmen téri véres mészárláshoz vezettek. A 90-es években Hong Kong és Makaó visszavételével a kínai Egy ország, két rendszer modell magasabb sebességi fokozatba kapcsolt, a kínai gazdaság szárnyalni kezdett. Csiang Cö-min vezetése új irányvonalat engedélyezett, amely a gazdasági növekedésre épült, utódja, Hu Csin-tao pedig elődjénél is agresszívebben modernizálta a gazdaságot. Az emberi jogok folytatódó megsértése, a hivatali korrupció és a vidéki gazdaság stagnálása ugyanakkor továbbra is komoly akadályt jelent az ország fejlődése szempontjából, de a Világkereskedelmi Szervezet teljes jogú tagsága jelentős előrelépést jelent Kína számára.

Kultúra

A mindennapi életben számunkra természetes és megszokott dolgok nagy része Kínából származik. Az írástól, építészettől, filozófiától, operától kezdve a kerámiáig, a golfig vagy a footballig, a metélttésztától a fagylaltig sok minden. A kínaiak már 5 ezer évvel ezelőtt öntöttek bronzszerszámokat és például az első evőpálcikák sem sokkal fiatalabbak ennél. A kínai kultúra az egyik legnagyobb művészeti örökséggel gazdagította az emberiséget, azonban az ősi kínai műtárgyak legnagyobb része sajnálatos módon elpusztult a polgárháborúkban az inváziók során, vagy pedig a természeti katasztrófák következtében. Az elmúlt 200 évben Kína hatalmas szociális és gazdasági változásokon ment keresztül, amelyek mindegyikének jelentős hatása volt a társadalom lelkületére. A kínai kultúra legnagyobb veszteségét a kulturális forradalom idején szenvedte el, és ebből a sokkból azóta sem sikerült teljesen magához térnie. A hatalmas veszteségeken túl hatalmas kulturális különbség tátong a visszatért területek, Hongkong és Makaó, illetve az anyaország között. A két városállam, noha kívülről modernebbnek tűnnek, sokkal tradicionálisabbak is egyben az anyaországnál ugyanis ezeket a területeket nem érte a kulturális forradalom romboló hatása. Kínában a temetkezési művészet már a neolitikus időkben (i.e. 9000-6000 között) szerves része volt a kultúrának, amit a sírokban talált rituális edények, fegyverek, agyagfigurák, bronz és jade áldozati edények bizonyítanak. Az agyagművesség is hasonlóan ősi, és a világ első porcelán tárgyait szintén itt készítették az i.sz. 6. században, hogy aztán a kínai porcelánművészet a Song dinasztia idején érje el csúcsát. Kína hatalmas irodalmi örökséggel rendelkezik, de a szövegek lefordíthatatlansága miatt ezek nagy része hozzáférhetetlen a nyugati emberek számára. Az írásos emlékek közül tradicionálisan kettő fajtát különböztetünk meg, a klasszikus (vagy konfuciánus) írást és a népit. A háborúk és ideológiák pusztításai ellenére Kínában még így is temérdek építészeti látnivaló akad, például a pekingi császári palota épületei, Shanghai gyarmati korból visszamaradt házai, vagy a buddhista és taoista templomok sokasága. A kínai színművészet is fontos eleme az ország kultúrájának, az előadásokat sokszor nevezik operának, mivel a zene kiemelkedően fontos szerepe játszik a darabokban, de az előadásokban megjelennek az akrobatikus elemek, a hadművészetek és a tánc is. A kínai konyhaművészet teljesen megérdemelten népszerű világszerte, a maga sokszínűségével és változatosságával. A kínaiak azt tartják magukról, hogy mindent megesznek, aminek négy lába van, az asztalt kivéve. Konyhaművészetük alapelve, hogy viszonylag kis számú hozzávalók segítségével minél ötletesebb fogásokat állítsanak elő. A kínai konyhaművészetet négy nagyobb regionális kategóriára bontható: a pekingi/mandarin és shangdongira, amely a gőzölt kenyérre és a tésztaféleségekre épít, a kantoni és Chaozhou-ira, amelynek fogásaiban az enyhén főtt húsok és a zöldségek dominálnak, a fűszeres, sok csilit használó szecsuánira, illetve a shanghaira. A kínaiak kedvenc alkoholmentes itala a tea, az alkoholos italok közül pedig messze a sör vezeti a legkedveltebbek listáját. A kínai borok alatt a legtöbb esetben növényekkel átitatott készítményeket kell értenünk, ilyen például a rizsbor, de létezik gyíkokkal, bogarakkal és savanyított kígyóval ízesített bor is. A kínai emberek másik kedvenc itala a maotai, a cirokból készült tömény szesz, amelynek illata leginkább az alkoholos tisztítószerekre emlékeztet és remek fájdalomcsillapító.

Biztonság

Kilépési illeték:

Az országon belüli repülős utazások esetén 50 juan repülőtéri adót (departure tax), illetve

Kínából más országba történő elutazás előtt a repülőtéren személyenként 90 jüan repülőtéri illetéket kell fizetni készpénzben.

 

Fotózás:

Az országban nagyon érzékenyen reagálnak bizonyos objektumok fotózására: repülőterek, katona létesítmények, katonai járművek, egyes templomok, szentélyek. Kérjük, amennyiben tábla jelzi a fotózás tiltását, azt minden esetben tartsák be.

 

Biztonság:

A közbiztonság az ország nagyvárosi körzeteiben (Peking, Sanghaj) megfelelőnek tekinthető, bár zsebtolvajlás itt is gyakorta előfordul. Az ország más részeire kizárólag csoportos utazások javasoltak. A Kínai Népköztársaság területének egyes részeire külföldiek számára tilos beutazni. Különösen vonatkozik ez az ország nyugati felére (Tibet és Hszincsiangi Ujgur Autonóm Terület), de más vidékeken is találhatóak ilyen körzetek. E területekre legfeljebb előzetesen beszerzett hatósági engedély, illetve fényképes igazolvány birtokában léphetnek be külföldiek. Az országon belüli utazás szabályait megszegő külföldiek ellen a kínai hatóságok eljárást indítanak, amelynek során letöltendő szabadságvesztés is kiszabható büntetésként. Utasaink számára irodánk természetesen elintézi a tibeti / ujgur belépési engedélyeket.