+36 1 411 1882 [email protected]
+36 1 411 1882 [email protected]

Egyesült Államok

 

 

Szűrők

Type Filter

Utazás típusa
Indulás időpontja
Időtartam
Az utazás jellege
Utazásra szánt összeg

Hírlevél

Ne maradjon le legújabb ajánlatainkról!

Kelet-Karibi hajóút Miamiból

14 nap

Csoportindulás: október 16.
Utazás típusa: hajós, 8 főtől magyar idegenvezetővel
Javasolt időszak: Okt.-máj.
Kabin: ablakos
Ellátás: Teljes ellátás a hajón

From515,000 Ft
0
Részletek

New Orleans-tól Miami-ig

14 nap

Szállás: 4* hotelek
Utazás típusa: Szervezett egyéni (fly&drive)
Csoport magyar idegenvezetéssel: 8 fő felett
csoportindulás: Október 02.
Közlekedés: Autóbérléssel

From499,000 Ft
0
Részletek

Miami és hajóút a Bahamákra

12 nap

Utazás típusa: Szervezett egyéni, 8 fő felett magyar idegenvezetéssel
Hajóindulások: Hetente
Kabin: Ablakos
Szárazföldi szállás: 3/4*-os hotelek

From389,000 Ft
0
Részletek

Utazás a 66-os úton

18 nap

Szállás: 3-4*-os hotelek
Utazás típusa: Egyéni (Fly&drive)
Magyar idegenvezetés: 12 fő felett
Indulás: Bármely időpontban
Javasolt utazási időszakok: tavasz, ősz

From399,000 Ft
0
Részletek

Az ország számokban

Főváros: Washington

Államforma: elnöki szövetségi köztársaság

Népesség: kb.308 792 000 fő

Népsűrűség: 31 fő/km²

Területe: 9 826 630 km²

Összes GDP: 14 264 milliárd USD

Egy főre jutó GDP: 45 778 USD

Legnagyobb város: New York City (kb. 8 158 000 fő, 1 214 km²)

Legmagasabb pont: Mount McKinley Alaszkában (6194 m)

Szövetségi tagállamainak száma: 50

Vízum

  1. november 17. -től Magyarország állampolgárai vízummentesen utazhatnak az Egyesült Államokba. Az amerikai vízummentességi program keretében a külföldi turisták és üzletemberek legfeljebb kilencven napig tartózkodhatnak vízum nélkül az országban, a munkavállalóknak és a kint tanuló diákoknak továbbra is kell majd vízumot kérniük. A vízummentesség csak az új típusú biometrikus útlevéllel beutazókra érvényes. Az új beutazási szabályok szerint Magyarországnak mától kötelező használnia az elektronikus utasregisztrációs rendszert (ESTA). Az érvényes amerikai vízummal rendelkezőknek nem kell az ESTA rendszeren keresztül bejelentkezniük.

Amerikai Egyesült Államok Nagykövetsége
Nem-bevándorló Vízum Osztály
Cím:1054 Budapest, Szabadság tér 12.
Telefon (Általános információ- és időpontkérés): 06-90-603-703
(hétköznap 8:00 és 18:00 óra között, díja: 400.- Ft/perc plusz ÁFA.)
A fenti szám csak Magyarországról hívható, vezetékes telefonról, illetve a Pannon és a T-Mobile hálózatából. A Vodafone hálózatából és a legtöbb utcai fülkéből nem.

Magyar külképviselet

Magyarország nagykövetsége az Amerikai Egyesült Államokban

Cím: 3910 Shoemaker Street, NW, Washington D.C. 20008
Előhívó: (00)-(1)-(202)
Telefon: 362-67-30
Ügyelet: (00)-(1)-(202)-460-37-11 (mobil)
Fax: 966-8135, 686-6412
Rendkívüli és meghatalmazott nagykövet: Dr. Somogyi Ferenc
E-mail: [email protected]
Honlap: http://www.huembwas.org/

Helyi idő

Magyarországhoz képest a nyugati parton -6/-5 óra, a keleti parton -9/-8 óra az eltolódás.
(http://www.timeanddate.com/worldclock/full.html)

Helyi valuta

Amerikai dollár (USD)
1 USD = kb. 190 HUF (2011, március, www.xe.com )

Telefon

Az USA előhívószáma: +1

Központi segélyhívó: 911

Elektromos áram

120V, 60Hz
Adapter szükséges.

Egészség

Az egészségügyi ellátás rendkívül drága az államokban, ezért javasoljuk biztosítás megkötését.

Ivóvíz, ételek

Alkohol némely államokban nem kapható a boltokban, csak külön alkoholos üzletekben, (liquore store) sőt navajo indián területeken liquore store-t is alig találni.
Figyelem! Amerikában az utcán történő alkoholfogyasztás szigorúan tilos, amennyiben egy rendőr észreveszi, komoly büntetéssel jár, ezért ha az utcán kívánnak elfogyasztani egy sört, rakják papírzacskóba.
A csapvíz iható.

Vásárlás

Elfogadott bankkártyák: MasterCard, Visa Card, American Express.
Az USA dollárban kiállított utazási csekkeket nemcsak a bankok váltják be. A boltokban, szállodákban és éttermekben ugyanúgy fizethetünk utazási csekkekkel, mintha készpénz lenne.
A borravaló elvárt kávézókban, éttermekben, jobb szállodákban. Legalább 15%-ot illik adni. Nem elvárt, de ha az igénybevett szolgáltatással elégedettek vagyunk, borravalózhatunk a taxisnak, pultosnak, fodrásznak.
Vásárlásnál ne lepődjünk meg, ha többet fizetünk, mint ahogy az a pulóver árcéduláján szerepel. Egyes termékek ára, mint például ruházat, nem tartalmazzák az adót. Azonban ez nem minden államra érvényes. Viszont emellett az adó mértéke is változik államonként, ami átlagosan 3-15%-ra tehető, de egyes államokban egyáltalán nincs is adó.

Vám

Az Amerikai Egyesült Államokba belépő minden személynek vámáru-nyilatkozatot kell kitöltenie, általában a repülőtársaságoktól kapjuk az űrlapot, bizonyos esetekben pedig érkezéskor a vámhivataltól. Nagyobb értékű tárgyak bevitele esetén vámfizetésre kötelezhetik a beutazót. Kis mennyiségben cigaretta (18 év fölött 200 szál) és szeszesital (21 év fölött 1 liter) is bevihető. Növényeket, húsárut vagy tűzfegyvert tilos be vagy kivinni az országból.

Éghajlat

Az Egyesült Államok kontinens nagyságú ország, ahol a legkülönbözőbb éghajlati viszonyok megtalálhatók. Az egész ország területére kiterjedő meteorológia szolgálat részletes és pontos előrejelzéseket tud adni a bekövetkező időjárási változásokról. Így a szolgálat internetes honlapján (www.noaa.gov) városokra és kisebb régiókra vonatkozó hasznos időjárási előrejelzés található. Ez különösen fontos lehet azokban az esetekben, amikor olyan rendkívüli időjárási viszonyok uralkodnak egyes térségekben, mint hurrikán, áradások, hóesés, stb.
Amerika éghajlata az ország fekvéséből eredően nagyon változatos.

Keleti oldalán mérsékelt, Floridánal már szubtrópusi éghajlati öv jellemzi. Az időjárás Délre haladva egyre melegebb, Dél-Nyugatot elérve száraz. Az ország belső részén elfekvő államok mediterrán és sivatagi éghajlati övvel rendelkeznek. Az Észak-Csendes óceánon elhelyezkedő Hawaii államának éghajlata trópusi, Észak-Nyugati államaihoz érve óceáni. A szintén országterületen kivül fekvő Alaszka állam pedig sarkvidéki éghajlati övvel rendelkezik.
 

HAWAII

A szigetek meglehetősen kiegyenlített klímával rendelkeznek, csupán két évszakot lehet elkülöníteni és ezeket is szinte kizárólag a csapadék szempontjából.

A nappalok ugyanis szinte egész évben ugyanolyon hosszúak: a leghosszabb napsütéses órák száma 13 és fél óra nyáron, míg télen is 11 óra. Hozzávetésképpen, nálunk ugyanez az arány 15 és 8 óra.

A szigeteken soha nincs klasszikus száraz évszak, kicsit többet esik viszont a téli hónapokban ( november és április között ), amely egy kicsit a levegőt is lehűti. Ez természetesen nem jelent hideget, kb. 24 fok az átlaghőmérséklet.

Nyáron (május-november) kevesebbet esik, viszont a tenger felől érkező levegő miatt ekkor sem emelkedik a higanyszál 30 fok fölé. Talán ez az időszak a legkedvezőbb az utazásra.

Történelem

1492-ben megérkezett Kolumbusz Santa Maria nevű hajóján. Aztán jöttek a különböző európai nemzetek képviselői. Azok közül is legjelentősebb számban az angolok, a franciák, a spanyolok és a hollandok. A mai államok kialakulásában elsősorban az angolok játszottak szerepet. Az angol királyok úgynevezett “charta”-kat, földfoglalási engedélyeket adtak ki különböző személyeknek, akik kialakították saját kis birodalmukat az Újvilágban.

Az új emberek között az első konfliktusra 1640 körül került sor, amikor is az angolok szemet vetettek egy stratégiai helyet elfoglaló holland területre, New Amsterdamra (Új-Amszterdam). Komolyabb erőfeszítés nélkül angollá is tették és elnevezték a közép-angliai York városáról szabadon New Yorknak. Így születnek a metropoliszok.

Az akkoriban szokásos francia – angol versengés jelentette a konfliktusok újabb forrását. A két ősellenség közötti viták 1750-tõl kezdtek fegyveres arculatot ölteni. A franciáké volt a mai Dél-kelet Kanada, az angoloké a mai Észak-kelet USA és a két terület történetesen határos volt egymással. Ekkor kapcsolódtak be a “nemzetközi” perpatvarba a helyi őslakosok, az indiánok. Sajnos rossz lóra tettek, ugyanis a franciákat választották. (Híres film a sztoriról az Utolsó Mohikán.) A villongások eredménye az lett, hogy a franciák visszaszorultak a Nagy Tavak mögé és elfogadták az angol területek “szuverenitását”.

Ahogy az első telepek túlélték az első néhány telet és az indián törzsek támadásait, úgy vált egyre inkább vonzóbbá az európai nemzetek tele hócipőjű fiainak Amerika. Egyre többen jöttek, és egyre több királyi charta-t adtak ki. És a nemzet lassan öntudatára ébredt.

A problémák az adóknál kezdődtek. Az angol parlament – akkor Angliában már túl vagyunk Cromwell forradalmán, aminek eredményeként a parlament vált a nemzet törvényhozó hatalmává – látva az új aranybányát, adóztatni kezdte az Újvilág polgárait, akik egy ideig túrták is azt. Jól ismert gazdaságpolitikai megoldás a költségvetési deficit fedezésére az adók növelése. Ám ez nem tetszett az akkorra már magukat már amerikai polgárnak hívó egykori angoloknak. Ők – mellesleg teljesen jogosan – arra hivatkoztak, hogy mivel nincs képviselőjük az angol parlamentben, ezért nem szívesen fizetnének adót az angol oroszlánnak. A dolog szép lassan a híres Bostoni Teadélutánig, majd 1775-ben a bunker hill-i (a mai Boston területe) fegyveres összecsapássá fajult. Ekkorra már az egyesült területek száma 13-ra nőtt. A területek élén álló – magukat kormányzónak nevező férfiak – rájöttek arra az aranyszabályra, hogy 1+1=3, azaz egységben az erő. Egy bizonyos George Washingtont neveztek ki az akkor formálódó Egyesült Államok képviseletére az angolokkal szemben.

Washington kikiáltotta a 13 állam közösségét egy Angliától független új állammá, amit Amerikai Egyesült Államoknak kereszteltek. Ez természetesen meghúzta a brit oroszlán orrán a szőrt és elkezdődött a függetlenségi háború. Az amerikaiak nem várt segítségre leltek a franciákban, akik a két rossz közül a kisebbiket választották az ősellenséggel szemben. Ha akkoriban lettek volna fogadóirodák, akkor Washington esélyei a béka alsóteste alatt lettek volna, de az idő és a távolság neki dolgozott. Két nagy győzelem (Yorktown és Saratoga) és máris Párizsban találjuk magunkat, ahol 1783-ban Anglia elismeri az Amerikai Egyesült Államokat. Ezzel hivatalosan is megszületett a mai világrendőr, az USA.

Akkor 13 állam alkotta, ma 50. Mi ez, ha nem expanzió? Nem mennék bele a gyarapodás lépéseibe, de a mai mércével mérve nem volt mindegyik “demokratikus” döntés/lépés eredménye. Elég ha csak az indiánokra gondolunk, vagy a Mexikói Háborúra. Ahogy azt Dönitz admirális mondta: (Második Világháború, a Német Haditengerészet második embere), “…a győztesnek joga van arra, hogy meghatározza, hogy mi a helyes…”. Az USA-nak is lehetősége volt arra, hogy megmagyarázza nem “demokratikus” lépéseit.

A kor legvéresebb polgárháborúját hozta az 1861-65 között vívott Észak-Dél háború, amely tulajdonképpen az USA kettészakadását gátolta meg. Azt hiszem, Oroszország 1867 óta folyamatosan veri a fejét a falba, amiért eladta Alaszkát az USA-nak. Az, hogy a kanadai államok ma nem az USA tagállamai, néhány csatának köszönhetők a XIX. század derekán, no meg az angol katonáknak, akik sikerrel tartották bent ezt a kontinensnyi országot az angol államszövetségben.
(http://www.hando.hu/tat/usatat.html)

Kultúra

Vallási megoszlás: protestáns 49% (baptista, metodista, pünkösdi, evangélikus, református, anglikán), római katolikus 22%, ortodox keresztény 2%, mormon 5%, muszlim 2%, zsidó 1,5%, felekezeten kívüli 1,5%.

Etnikai megoszlás: fehér 80%, afro-amerikai 13%, ázsiai 4,5%, őslakos (indián, eszkimó, aleut) 1%, kettő vagy több etnikumhoz tartozó 1,5%, spanyol anyanyelvű (csikánó) 15,2%, cigány 0,4%.

Biztonság

New York hírhedt negyedei mára már nem olyan veszélyesek, mint tíz-húsz éve voltak, ugyanakkor mindenképpen kérjük a szállásadónk, a hotelrecepciós tanácsát, hogy hova lehet menni, és hova nem érdemes. Manhattan belső kerületei még az éjszakai órákban is teljesen biztonságosak, de New York peremkerületeiben éjszaka inkább ne sétálgassunk.
Közép Amerika kis és nagyvárosai a legbiztonságosabb helyei közé sorolhatóak, szinte kizárt, hogy bántódásunk essen.
Kaliforniai nagyvárosokban már ismét más a helyzet, Los Angeles és San Francisco esetén minden esetben kérjék ki olyan ember tanácsát, aki ismeri a városokat, hogy milyen kerületekbe nem tanácsos menni.
Irodánk munkatársai is szívesen segítenek önnek.

 

Pin It on Pinterest