+36 1 411 1882 [email protected]
+36 1 411 1882 [email protected]

Mexikó

 

 

Szűrők

Type Filter

Utazás típusa
Indulás időpontja
Időtartam
Az utazás jellege
Utazásra szánt összeg

Visszajelzések

Mexikó

Gaurav Marghade

Hírlevél

Körutazás a Yucatán félszigeten autóbérléssel

16 nap

Szállás: 3-4*-os hotelek
Utazás típusa: Szervezett egyéni
Utazásra javasolt időszak: Novembertől áprilisig
Indulás: Bármely időpontban
Utazás: Bérelt autóval

From485,000 Ft
0
Részletek

Az ország számokban

Terület: 1 972 550 km²

Népesség: kb. 120 millió fő

Főváros: Mexikóváros (Ciudad de México, D.F.)

Hivatalos nyelv: spanyol

Államforma: szövetségi köztársaság

Vízum

Magyar állampolgár a kiindulási országtól függetlenül, turizmus, tranzitálás, valamint üzleti tárgyalás céljából 180 napig vízum nélkül léphet be, és tartózkodhat Mexikóban. A belépéskor a migrációs hatóságok formanyomtatványt töltetnek ki a beutazóval.

A vízummentes turistaútra érkezők beutazási engedélyének, és az engedélyezhető 180 napos tartózkodásuknak a feltétele a mexikói határokon: 
a.) legalább az első időszakra vonatkozó hotelfoglalás, vagy meghívólevél felmutatása;
b.) oda- vissza útra megváltott repülőjegy;
c.) azok számára, akik az engedélyezhető maximális 180 napos mexikói tartózkodási lehetőségnél korábbi időpontban lejáró magánútlevéllel rendelkeznek (de, a fenti, a. és b. feltételeket teljesítik), a beléptetés engedélyezésre kerül, de természetesen, csak az útlevelük érvényességi idején belüli időpontig.  

Ezek hiányában, vagyis, amennyiben a fenti minimális feltételeknek egy utazó nem tud eleget tenni, tőle megtagadhatják a belépése engedélyezését a mexikói határokon! 

Javasoljuk, hogy a magyar magánútlevél, a mexikói beutazás tervezett időpontjától még legalább 1 évig érvényes legyen.

Magyar külképviselet

Magyar Köztársaság Nagykövetsége:

Címe: Paseo de las Palmas 2005 Lomas de Chapultepec Delegación Miguel Hidalgo México D.F. 11000
Telefonszáma: (00)-(52)-(55) 5596-18-22, 5596-05-23
Ügyelet: (00 521 55) 54 55 50 68
 

Tiszteletbeli konzul, Cancun:

Cím: Aqua World Blvd. Kukulcán, km. 15.2 Zona Hotelera, 77500 Cancún, Quintana Roo
Előhívó országon belül: 045
Előhívő Magyarországról: 521
Telefon: 848-8312
Ügyelet: 998-845-4637 (mobil)
 

Helyi idő

Magyarország és Mexikó közötti időeltolódás -7 óra, ennek és a hosszú utazásnak köszönhetően várhatóan az első két napban fáradtnak érezhetik magukat a vendégek.

Helyi valuta

Mexikói peso (MXN) 1 MXN = kb. 18 HUF (www.xe.com)

Nagyobb városokban és a főbb üdülőövezetekben USD-t elfogadnak, vidéken és kisebb helyeken azonban nem. Mindenképp célszerű 3-4 napnyi peso-t magunknál tartani.

 

Telefon

Az előhívószáma: 0052

GSM1900 rendszerű m0obilhálózat fedi le az országot, ezért a magyar mobilkészülékek használhatóak.

Elektromos áram

127 V, 60 Hz. A csatlakozó a magyartól eltérő, ezért adapter használata szükséges.

(http://www.kropla.com/electric2.htm)

Egészség

Az egészségügyi ellátás Mexikóban megfelelő szintű, de nagyon drága. Ajánljuk biztosítás megkötését még Mexikóba indulása előtt, amelyet irodánkban is meg tud kötni. Bármilyen kezelési költséget az egészségügyi intézménynek vagy az ellátó orvosnak a helyszínen meg kell téríteni készpénzben, csekkel vagy bankkártyával. A kezelés árát a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha a nemzetközi biztosító szerződéses intézményében került erre sor. Nincs előírt kötelező oltás, azonban ajánlottak a következő oltások: hastífusz elleni oltás, sárgaság elleni oltás, kolera és malária elleni oltás.

Ivóvíz, ételek

Nagyon fontos, hogy csak olyan étteremben étkezzenek, amit külföldieknek is ajánlanak. Az utcán vásárolt gyümölcsöt javasolt palackozott vízzel átmosni, meghámozni. A csapvíz fogyasztása sem ajánlott, csak palackozott vizet (agua mineral, agua purificada) igyanak, étteremben is kizárólag olyan palackozott vizet/üdítőt fogadjanak el, amelynek nincs előre kibontva a kupakja.
 

Öltözködés

Érdemes a nyári ruhák mellett egy-egy hosszú nadrágot, pulóvert, vastag talpú, könnyen tisztítható, vízálló sportcipőt is magukkal hozni.

Vásárlás

Borravaló fizetése szokás Mexikóban, főként mivel a fizetések nem magasak, és nagyban támaszkodnak a borravalókra. Pincéreknek és a bár személyzetének általában 10-15%-ot szokás adni, vagy nemzetközi üdülőhelyeken amerikai szokás szerint 15-20%-ot.
 

Vám

Mexikóba tilos az élelmiszerek (mindenekelőtt a húskészítmények és a tejtermékek) behozatala. A repülőn vámnyilatkozatot kell kitölteni, melyet a zárt zónából történő kilépéskor át kell adni a vámügyi tisztviselőnek. Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen történik: meg kell nyomni egy gombot, és amennyiben piros fény gyullad ki, a csomagot átvilágítják, illetve kinyittatják. Szintén a repülőn osztják ki kitöltés végett az Országos Idegenrendészeti Hivatal (Instituto Nacional de Migración, INM) formanyomtatványát, melyet az idegenrendészeti tisztviselőnek kell átadni, aki azt lepecsételi és visszaadja. A nyomtatványt gondosan meg kell őrizni, mert az országból történő kilépéskor a repülőjegy kezelésnél azt vissza kell adni. Ellenkező esetben csak büntetés kifizetése után kaphatjuk meg a beszállókártyát az utazásunkhoz.

Amennyiben valaki be- vagy kilépéskor 10.000 USA dollár értéket meghaladó értéket tart magánál valutában vagy értékpapírban, még ha tranzitátutazó is, köteles azt a helyi vámhatóságoknál a reptéren vagy a határátkelőhelyen bejelenteni. A mexikói repülőtéri hatóságok a szigorú amerikai biztonsági sztenderdeket alkalmazzák felszállás előtt, ezért ajánlott minimum három órával az utazás előtt a csomagfeladást elindítani.
A régészeti leletek kivitele az országból szigorúan tilos.
 

Éghajlat

Mexikó éghajlata felettébb eltérő az egyes területein. A tengerparti síkságokon Mexikó mindkét oldalán forró és fülledt az időjárás, míg a belföldön nagyobb tengerszint feletti magasságon az időjárás száraz és meleg. Forró és nedves időjárás májustól októberig tart. A déli partokon a július augusztus hónapokban az európai számára elviselhetetlen a fülledt forróság. Ha csak azonban napozni szeretne vagy a vízi sportoknak szeretné szentelni idejét ez az idő ideális erre.

Strandok

Novembertől májusig a legjobb a mexikói strandokra ellátogatni. Júliustól augusztusig és az ünnepekkor rengeteg embert vonzzanak ezek a partok mind az országon belülről, mind külföldről. Augusztustól novemberig a viharok miatt nagyon tajtékos lehet a Csendes Óceán.

Néhány a legismertebb partszakaszai közül:

Puerto Vallarta: 42 km szélesen elterülő Banderas öböl homokos tengerparttal, Punta Mitai fehér homokos tengerpart kristálytiszta vízzel rendelkezik és a part mentén korallzátonyok is találhatóak.

Puerto Escondido: Leginkább szörfparadicsomáról, Playa Zicatela-ról ismert.

Ixtapa/Zihuatanejo: Az itt egymás mellett sorakozó üdülőhelyek egyaránt kínálnak szerény egyszerűséget és megszokott üdülőkomfortot az azt keresőknek. A környéken nyílik lehetőség könnyűbúvárkodásra is.

Cancún: A Yucatán félszigeten található Cancúnnál és környékén található Mexikó leggyönyörűbb tengerpartja, mely fehér homokkal övezett. Itt található ezen kívül a legtöbb étterem és éjszakai szórakozási lehetőség és programlehetőség is.

Acapulco: „A Csendes-óceán gyöngye”-ként emlegetett település az egyik legkedveltebb Csendes-óceáni partszakasz, ahol sosem megy a hőmérséklet 22°C alá. Már hosszú évek óta üdülőparadicsom rengeteg tengerparti hotellel és lehetőséggel az éjszakai életre.

Történelem

Az országot elsőként benépesítő emberek közel 20,000 évvel ezelőtt érkeztek ide Kolumbusz előtt. Ezek ősei egymást követő, rendkívül fejlett civilizációkat hoztak létre, melyek 1200-tól Krisztus előtt 1521-ig Krisztus szerint virágzottak. Ezek közül a maya és azték kultúrák a legismertebbek.

 

Hernan Kortez a mai Veracruzhoz közeli tengerpartra érkezett meg 1519 április 21.-én 11 hajóval, 550 fővel és 16 lóval. A helyi indiánok barátságosak voltak és rövidesen az azték Tenochtitlan nevű fővárosba II. Meoctezumához, az azték királyhoz is eljutott a “vízen lebegő tornyokon” érkezett sápadt arcú lények híre. Az azték naptár szerint 1519-ben meg fogják látni a keletről visszajövő Quetzalcóat királyt. A spanyolokat kedvezően fogadták azokban a városokban, melyek nem szerették az azték uralmat, és így a spanyolok indián szövetségeseket szereztek. Közel 6000 indiánnal megközelítették az azték szigetfővárost – egy olyan várost, amely nagyobb volt, mint bármelyik Spanyolországban. Moctezuma kirákly meghívta őket a palotájába, de a spanyolok azonnal foglyul ejtették őt. 1521 augusztus 13.-a az azték ellenállás végét jelentette . A meghódított népek helyzete borzasztóan rossz volt, nem csak a gyarmatosítók véres keze, hanem egy sor járvány miatt is, melyeket a spanyolok által behurcolt betegségek okoztak. Az indián népesség a hódítás idején becsült 25 millióról 1605-re lecsökkent egy millió fölé.

 

16.-tól a 19. századig egy fajta fajgyűlölő rendszert létezett Mexikóban, amely táplálta a hatalmi harcokkal kapcsolatos eseményeket ezekben az években. A spanyol-születésű gyarmatosítók – melyeket szigetlakóknak, vagy gúnyosan gachupinasnak neveztek – a népesség kis részét alkották, de mégis a nemességet alkották Új-Mexikóban (ahogy Mexikót akkor nevezték), noha korábban alacsony volt a társadalmi helyzetük Spanyolországban. A 18. századra a criollok, a spanyol szülők Új Spanyolországban született gyermekeinek sikerült szerencsét próbálniuk a bányászatban, a kereskedelemben, a mezőgazdaságban, és nem meglepő módon jelentős politikai hatalmat harcoltak ki a gazdagságukkal. A criollok alatt helyezkedtek el a meszticek, a vegyes spanyol és indián vagy afrikai rabszolga házasságok leszármazottai, és a népesség alsó részét alkották a fennmaradó indiánok és afrikaiak. A felkelés szikrája 1808-ban pattant ki, amikor Bonaparte Napóleon elfoglalta Spanyolország nagy részét – így megszűnt a közvetlen spanyol ellenőrzés és a gyarmaton felerősödött a szigetlakók és a criollok közötti rivalizálás. 1810 szeptember 16.-án Miguel Hidalgo y Costilla, egy criollo pap összehívta a hívőit a templomba és kihirdette a híres felhívását a felkeléshez, Grito de Dolores címmel. A szórványos harcok 1821-ig folytatódtak, amikor Spanyolország beleegyezett Mexikó függetlenségébe.

 

A függetlenséget 23 év krónikus instabilitás követte: az elnöki cím 36 alkalommal cserélt gazdát és Mexikó területének nagy része az Egyesült Államok tulajdonába került. 1845-ben az Amerikai Kongresszus Texas állam annektálása mellett szavazott. Ez kiváltotta a Mexikó-Amerikai Háborút, amely során az amerikai csapatok elfoglalták Mexikó várost. A háború végén a Guadalupe Szerződés alapján (1848), Mexikó lemondott a mai Texas, Kalifornia, Utah, Kolorádó és Új Mexikó, valamint Arizona államok nagy részéről az USA számára. 1862-re Mexikó nagy adósságot halmozott fel Angliával, Franciaországgal és Spanyolországgal szemben, akik közös hadsereget küldtek Mexikóba, adósságaik begyűjtésére. Franciaország a mohó III. Napóleon uralkodása alatt úgy döntött, hogy tovább lép és gyarmatosítja Mexikót, amely további háborúhoz vezetett. 1864-ben Napóleon meghívta az osztrák főherceget, a Habsburg Maximiliánt, hogy legyen Mexikó uralkodója, de uralkodása rövid életű volt.

 

Az ország dolgai relatívan stabillá váltak Porfrio Diaz diktátorsága alatt, aki 33 éven keresztül uralkodott 1911-ig. A “rend és haladás” jelszavával Mexikót az iparosodás korába vezette el és a háborúktól távol tartotta, amely 60 éven át mérgezte az országot, de a békének ára volt. Betiltották a politikai ellenzéket, a szabad választásokat és a szabad sajtót, illetve az irányítást egy könyörtelen hadsereg segítette. A Diaz irányításával szembeni széleskörű elégedetlenség, sztrájkokhoz vezetett, amely meggyorsította a Mexikói Forradalom kitörését. A forradalom nem egyértelmű harc volt az elnyomás és a felszabadítás között, hanem 10 éven át tartó küzdelem a számtalan vezető között, amely során az egymás követő kísérletek a stabil kormányok létrehozására és a békére, zátonyra futottak a kitörő harcok miatt. Az alapvető ideológiai áramlat, amelyet a forradalmárok követtek, ellentétei fedezhetők fel a liberális reformerek és az olyan radikálisabb vezetők, mint Emiliano Zapata, között, akik a földeknek a parasztok számára való átadását követelték. A 10-éves erőszakos polgárháború ára másfél millió halott volt – nagyjából minden nyolcadik mexikói. A forradalom után a politikai akarat az ország infrastruktúrájának fejlesztésére vagy felépítésére koncentrált, mint helyi iskolák, utak, vízierőművek és öntözővezetékek. Az Intézményes Forradalom Pártja (PRI) átvette a hatalmat 1934-ben (és még ma is a kezében tartja), reformprogramot és a föld újrafelosztását bevezetve.

 

A következő polgári engedetlenségi hullám 1966-ban volt, amikor egyetemista tanulók csoportjai Mexikóvárosban kifejezték elégedetlenségüket a konzervatív Diaz Ordaz kormányával szemben. Az egypártrendszerrel, a korlátozott szólásszabadsággal és felesleges kormánykiadásokkal szembeni elégedetlenség 1968-ban, a Mexikói Olimpiai Játékok rendezésekor csúcsosodott ki, és akkor a tüntetőket a hadsereg alakulatai gyilkolták le.

 

Az 1970-es évek végén kitört olajláz megnövelte Mexikó olajbevételeit és ez finanszírozta az ipari- és mezőgazdasági befektetéseket, de az olajfelesleg az 1980-as évek közepén az olajárakat letörte és ez Mexikó legsúlyosabb recessziójához vezetett, évtizedeken át tartva. Nem meglepő módon a gazdasági problémák megnövelték a politikai csatározásokat mind a baloldalon és mind a jobboldalon. A gazdasági problémákat nem segítette az 1985 szeptember 19.-i földrengés, amely nyolcas erősségű volt a Richter-skálán és több, mint 4 milliárd dollár kárt okozott. Mexikóvárosban több száz épület ment tönkre, sok ezer ember vált hontalanná és legalább 8000 fő halt meg.

 

Carlos Salinas de Gortari lett az elnök 1988-ban a vitatott választásokon, amelyről széles körben úgy gondolják, hogy nem ő nyerte meg a szavazatok többségét. Azonban népszerű támogatást szerzett azzal, hogy sikeresen tárgyalta le Mexikó államadósságát és megzabolázta az emelkedő inflációt. A gyors privatizációs program és a virágzó nemzetközi pénzpiac miatt a nemzetközi sajtó szemében Mexikó a szabad-piaci gazdaságok példanemzete lett. Salinas elnök gazdasági reformjának a csúcspontja a NAFTA, az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Szerződés volt, amely 1994 január 1.-én lépett életbe. A félelem attól, hogy a NAFTA megnöveli a szegénységet az indián parasztok között, a Zapatista erők által vezetett felkelést váltotta ki a déli Chiapas államban. A NAFTA életbe lépett és egy 2000 főből álló parasztok csoportja azzal döbbentette meg Mexikót, hogy elfoglalta San Cristóbal de Las Casa és más körzeti városokat, a társadalmi igazságosság biztosítását követelve Mexikó elnyomott parasztjai számára. A felkelés felgyorsította a társadalmi elégedetlenséget Chiapas államban, amelynek eredménye az lett, hogy a parasztok erőszakosan elfoglaltak több száz épületet, farmot és földet. Legalább 145 főt öltek meg, amíg tűzszünet nem jött létre a lázadók és a mexikói hadsereg között. A lázadók vezére, a csak Marcos alparancsnokként ismert személy, nemzeti hőssé vált.

 

1994 márciusában Luis Donaldo Colósiot, Salinas elnök megválasztott utódját, meggyilkolták. Az utódja a 43-éves Ernesto Zedillo nyerte meg a választásokat a szavazatok csak 49 %-os arányával. Mexikó politikai rendszere és a fiatal gazdaságának alacsony teljesítménye miatt gazdasági válság alakult ki. Hetekkel Zedillo beavatási ceremóniája után a pesot drámai módon leértékelték és az árak Mexikóban drámai módon megemelkedtek. Mexikó majdnem gazdasági csődbe jutott és az a sürgős 50 milliárd dollár hitelcsomag mentette meg, amely az USA-tól és nemzetközi pénzintézetektől érkezett. Mexikónak át kellett adnia olajvagyonát – a nemzet önállóságának kulcsszimbólumát biztosítékként a segélyre. Ennek ellenére Zedillo elnök úgy tűnik, hogy igazán nyitott a demokráciára, egy olyan időszakban elnökölve, amikor az ellenzéki pártoknak végre megengedték a vidéki választások megnyerését és így kifejlődhetett a választási kultúra. A Zapatista erők is működhetnek a demokratikus kereten belül, szabad választásokkal megválasztva belső szervezeteiket. Ezeket az ideológiai fejleményeket időnként aláássák merényletek és más gerilla-stílusú tevékenységek, úgy a lázadók és mint Mexikó militáns rendőrsége részéről.

 

Nem kétséges, hogy a reformok, legyenek azok gazdaságiak és politikaiak, szerves szerepet játszanak Mexikó életében. Zedillo számára kényes feladat a PRI szorításának enyhítése anélkül, hogy Mexikót a politikai szabadság kiszolgáltassa a káosznak. Eddig az újból feltalált demokrácia működik és minden beszámoló szerint a Mexikói Kongresszus a legjobb az ország újkori történelemben.

 

Kultúra

Az utazni vágyónak mindenképpen javasoljuk, hogy szánjon legalább egy hetet Mexikó ősi történelmének megismerésére. Felejthetetlen élmény meglátogatni a sok romvárost és piramist, amelyet több ezer év és sem tudott eltörölni.

Ezekhez a túrákhoz érdemes helyi idegenvezetőt is igénybe venni. Ők a műemlékek bejáratainál és azok, akik igazolvánnyal is tudják igazolni jártasságukat, tényleg képzettek és felkészültek, nem úgy mint legtöbb egyiptomi kollégájuk. Tőlük sok érdekes információt, történetet hallhat az érdeklődő. Megismerhetjük a történészek kutatási eredményeit, az őslakosok legendáit és természetesen Däniken UFO verzióját is. Mindezt élőben látni és megismerni egy hihetetlen élmény, amely vetekszik az egyiptomi piramisok nyújtotta hangulattal.

Aki komolyan érdeklődik a vidék kultúrája iránt, meg kell látogatnia Palenqe-t, Isla Mujeres-t, Merida-t, Monte-Alban-t, San Cristobal de las Casas-t és Uxmal-t. Az utazás során még sok érdekes látnivaló és élmény is akad. Útközben ajánlott az útlevelet kézközelben tartani, mert az utakon rendszeres a katonai ellenőrzés. Hasznos tudnivaló az, hogy nem sok jó sül ki abból, ha az embert amerikai állampolgárnak vélik, ezért ezt mindenhol minél előbb célszerű a tudtára adni a helyieknek. Ezután hirtelen mindenki nagyon kedves és előzékeny lesz.

Sok helyen találhatunk eredeti, házi Tequila-főzdét ahol őrzik a hagyományokat, és szívesen körbevezetik a vendéget. Megmutatják a kaktuszültetvényeket, elmesélik az Agave kaktusz feldolgozásának lépéseit és az idevágó legendákat is. Vezetőnk biztosan elmeséli azt a fontos tudnivalót, hogy a kukac azért kell az üvegbe mert “ő” is hozzá tartozik a növényhez és így, egymást újra kiegészítve lesz teljes a harmónia. Valószínűleg kóstolót is kap mindenki kukaccal és a nélkül is, ha szeretne, ha nem. Természetesen a vásárlást nehezen ússza meg ezek után bárki.

Lehetőség adódik még kanyontúrára is, ahol 800 és 1000 méteres falak között száguldhatunk motorcsónakkal és a pihenő alkalmával olyan természetességgel figyelhetjük meg a keselyűket mint itthon galambokat. Végül, ha elértük a fővárost, mindenképpen nézzük meg Teotihuacant, ezt a gigászi romvárost és a híres Nap és Holdpiramist, valamint azt a rengeteg építményt amely az akkori kultúra hatalmas tudását tükrözi. Mexikó cityben kihagyhatatlan a Mexikó múzeum, amelynek a részletes bejárására legalább hat – nyolc órát érdemes tervezni. Az itt látható gyűjtemény hihetetlenül gazdag és olyan átfogó képet nyújt az ottani kultúrákról és azok magas szintjéről, mely méltó záró élménye lesz ennek az utazásnak. Ha ezen élmények után gépünk hazafelé indul, biztosan nagyon hosszú ideig vágyunk még vissza Mexikó csodálatos, varázslatos világába.

Nemzeti ünnepek:

Függetlenség Napja, Szeptember 16. Az országnak nagyon sok nemzeti és egyházi ünnepe van, szinte minden hónapra jut egy. A karneválok a legtemperamentu-mosabb, legvidámabb felvonulások, melyeket február végén, március elején rendeznek. A Día de los Muertost november 2-án tartják, amikor a halottak lelkei visszatérnek a földbe. Ilyenkor minden család oltárt épít otthon és áldozatokat mutat be elhunyt szeretteik emlékére.

Biztonság

Cancún, Playa del Carmen és a Maja Riviéra közbiztonsága nem rosszabb, mint Budapesté. Hogy ez jó, vagy rossz…? Általános elővigyázat ajánlott! Ne hagyjunk értékeket a szállodai szobában, ha a szobában nincs széf, leadhatjuk ezeket megőrzésre a recepción. Autó utasterében se maradjon semmi látható helyen, ha őrizetlen helyen parkolunk

 

Pin It on Pinterest