Burma

Az ország számokban

Terület: 676 578 km²
Népesség: kb. 53 260 000
Népsűrűség: 75 fő/km²
Főváros: Naypyidaw
Legnagyobb város: Yangon (Rangoon)
Államforma: szövetségi köztársaság
Hivatalos nyelv: burmai
Vallási megoszlás: kb. 89%-a buddhista, 4%-a muszlim , 3%-a baptista, 1%-a római katolikus, 1%-a törzsi vallású, 2%-a pedig egyéb felekezetekhez tartozik

Az ország nevét 1989-ben változtatta meg a katonai junta Burmáról Mianmarra.

Vízum

Magyar állampolgárok számára jelenleg szükséges vízum az országba. Ezen kívül a kiutazástól számítva legalább hat hónapig érvényes útlevél szükséges az utazáshoz.

Mivel nincs Burmai nagykövetség Magyarországon, az ügyintézést érdemes korán elkezdeni, legalább 3 héttel utazás előtt. Utasaink számára a vízum ügyintézést természetesen irodánk tudja vállalni.

A vízumot a Burmába való megérkezéskor, a repülőtéren tudják felvenni.

A Burmai utazáshoz Magyarországról már elérhető az e-vízum rendszer.

Helyi idő

+5,5 óra az eltolódás Magyarországhoz képest.
( http://www.timeanddate.com/ )

Helyi valuta

Hivatalos pénznem a Burmai kyat (MMK)

Jelenleg 1 HUF = kb. 5,6 MMK
1 USD = kb. 1600 kyat (2018-as adat, www.xe.com)

Telefon

Burma előhívószáma a 95.

Elektromos áram

230 V, 50 Hz
Érdemes utazás előtt felszerelkezni egy átalakítóval.

Egészség

Kötelezően előírt védőoltás nincs, de javasoljuk a Hepatitis A és B védőoltást.

Az oltásokról a háziorvosnál, vagy a Nemzetközi Oltóközpontban lehet érdeklődni. (Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpont: 1097 Bp., Gyáli u. 2-6.)

Ivóvíz, ételek

Mint a legtöbb Ázsiai országban, Burmában sem javasoljuk a csapvíz fogyasztását,  helyette palackozott víz mindenhol kapható. A helyi gyümölcsöket és zöldségeket fontos alaposan megmosni. Az alap élelmiszerek minden boltban beszerezhetőek, az árak pedig olcsóak.

A burmaiak szeretik a fűszeres teleket, általában nem sajnálják ételeikből a csilit és a fokhagymát. Desszertnek sok gyümölcsöt lehet itt fogyasztani, pl mangót, banánt, kókuszt, narancsot.
Teát rengeteget fogyasztanak a helyiek, kávét szinte csak sok tejjel, de kapható sok féle cukros gyümölcslé is. Alkoholos italt csak a „beer stand”-okban kaphatunk.

Öltözködés

Trópusi országról lévén szó a könnyű ruházat javasolt.
Nem árthat ha van nálunk esőkabát, napszemüveg, napolaj, kényelmes cipő, fejfedő, szúnyogriasztó. 

Vásárlás

Az országban nem fogadják el a hitelkártyát, és ATM-et sem fogunk találni, ezért fontos készpénzt  felvenni az útra már itthon. Érdemes dollárt és kyatot is magunkal vinni, és attól függően fizetni, hogy melyik esetén kap kedvezőbb árat az ember. Mivel a bankokban sem valószínű, hogy felváltják nekünk a pénzt, a legcélszerűbb amerikai dollárt vinni.

A mianmari árak a magyar árak alatt vannak.

Éghajlat

Burma a trópusi monszunövezethez tartozik.

Az országnak alapvetően három évszaka van:
– A meleg évszak (márciustól májusig), amikor 30-35 °C körüli az átlag hőmérséklet és a páratartalom is kifejezetten magas.
– Az esős évszak (májustól októberig), ekkor kissé lehül a levegő átlag 25-30 °C-ra. A Délnyugati Monszun ekkor éri el az országot, így az éves csapadék nagy része ilyenkor esik le.

– A kevésbé forró évszak (novembertől februárig), amikor átlagosan 20-24 fok körüli a hőmérséklet, ilyenkor a legideálisabb az országba látogatni.

De természetesen az ország különböző területein nagyon is változó lehet az időjárás. A déli területek, köztük Yangon egész évben esősebbnek nevezhetőek, mint az északibb, szárazabb országrészek, például Mandalay környéke.
A magasan fekvő területeken, mint az Inle tó környékén vagy Pyin U Lwin-ben télen akár 10 °C alá is süllyedhet az esti hőmérséklet, de nap közben kellemes idő jellemző. Ezeken a magaslati helyeken nyáron is ritkán van több, mint 32 °C.
Az Indiai határ mentén Kachin államban egyes hegycsúcsokat egész évben hó fed.

Strandok

Burma strandjai az átlagos tengerpartokhoz képest kifejezetten csendesek, nem zsúfoltak. Természetes környezetben, fehér homokon, pálmafák között pihenhetjük ki itt a mindennapok fáradalmait.

Az ország leghíresebb partszakaszai a Ngapali, a Ngwe Saung, és a Chaung Thar.

A Ngapali tengerpart kb. 3 kilométeren terül el Ngapali-tól „Gyeiktaw”-ig, és puha, fehér homok borítja. A partszakasz 35 percre van Yangon-tól repülővel.

Kultúra

A kultúrában központi szerepet tölt be a buddhizmus. Burma történelmének első évszázadaiban a monok ismertették meg az indiai kultúrával, valamint a hinduizmus és a buddhizmus tanaival a szomszédos népcsoportokat. A 3–9. századból származó építészeti emlékek egyértelműen indiai hatásról tanúskodnak. Két típusuk van: a sztúpák (buddhista egyházi építmények az ereklyék megőrzésére), és a templomok. A legrégibb sztúpák (Promenál) a késői Gupta-periódus (300–500) indiai megfelelőire emlékeztetnek. A burmai építőművészet a buddhizmus által meghatározott Pagan-periódusban (1044-1287) érte el virágkorát. A sztúpákat és a templomokat gyakran fallal vették körül.

A Pagan Birodalom széthullása után a művészetek is elsorvadtak. Reneszánszuk csak a 16. század folyamán következett be. Avában, Amarapurában és Mandalayban, – a három királyi székvárosban – sok kő- és faház épült. Az aranyműves munkák és az elefántcsonttal, tükörüveggel berakott, aranyozott fafaragványok tanúskodnak arról, hogy a burmaiak ma is mesterei a kézművességnek.

A burmai irodalom és színház jobbára vallásos jellegű. A tulajdonképpeni burmai irodalom a Pagan-dinasztia idején kezdődött és csak kőbe vésett feliratok formájában maradt fenn. A leginkább természettudományi, történeti és jogi írásokból álló prózai művek irodalmi értéke meg sem közelíti a líráét. A 14. századtól kezdve a burmai irodalmi nyelv egyre inkább teret hódított a tudomány nyelve, a páli ellenében. Az operaszerű színházi előadások egyesítik magukban a színjátszást, a zenét, a táncot és az éneket.