Kambodzsa

Az ország számokban

– Területe: 181 035 km²
– Államformája: királyság
– Lakóinak száma: 13,12 millió
– Fővárosa: Phnom Penh
– Nyelv: khmer, angol, francia

Vízum

Magyar állampolgárok a Kambodzsai Királyság területére vízummal utazhatnak be, ami Kambodzsa kijelölt nemzetközi határátkelőhelyein igényelhető és vehető fel. Az útlevélnek a beutazás napjától számított legalább 6 hónapig érvényesnek kell lennie.

A turistavízum 2014 október elsejétől 30 dollárba kerül, a vízumok 30 napos időtartamra érvényesek. 

A vízum kiállításához két db igazolványkép és a vízumkérő lap kitöltése szükséges (érkezéskor a repülőtéren).

Magyar külképviselet

Kambodzsából való távozásunkkor a nemzetközi repülőtereken repülőtéri adót kell fizetnünk, amely 20 dollárba kerül. A magyar-kambodzsai konzuli ügyek intézése a hanoi magyar konzulátus hatáskörébe tartozik, – sürgős esetekben Ho Chi Minh-városi (saigoni) főkonzulátusunk intézkedik.

Vietnámi magyar nagykövetség – Hanoi

360 Kim Ma Street, Daeha Business Center, 12th floor.
Ba Dinh District, Hanoi VIETNAM (Hanoi – P.O.Box 18)
Telefon: (844)-771-5714, -771-5715, -771-5718
Ügyelet: Mobil: (84) 90340-9660
E-mail: hungemb@hn.vnn.vn

Ho Chi Minh-városi magyar főkonzulátus:
22 Pho Phung Khac Khoan
Ho Chi Minh City
VIETNAM
Phone: (84.8) 829.0130
Fax: (84.8) 829.2410
E-mail: cons.hung-hcmc@bdvn.vnd.net

Helyi idő

A budapesti időszámításhoz képest + 6 óra az időeltolódás.

Helyi valuta

Kambodzsában a nemzeti valuta a Riel (KHR), de a legtöbb helyen az amerikai dollárt és a thai baht-ot is elfogadják, sőt a nagyobb boltokban kifejezetten elvárják.

1 Forint= kb. 14 Riel (2018-as adat, www.xe.com)

A készpénzt nem feltétlenül érdemes átváltani rielre, a dollárban megadott árak általában reálisak. A nagyvárosokon kívül nehéz használni a Traveler’s csekket, bankautomatákat ugyanakkor találhatunk ezeken a helyeken, de a felszámított extra díj meglehetősen magas. Az elárusítóhelyeken legtöbbször nem fogadják el a hitelkártyákat.

Telefon

Kambodzsa hívószáma 855. Az országban a magyar mobiltelefonok nem működnek mindenhol és ha igen, akkor kifejezetten borsos áron. Az utcai készülékekről, szállodákból ugyanakkor kifejezetten olcsó a telefonálás.

Elektromos áram

230 voltos feszültség, európai ( hazánkban is használt ) és amerikai típusú konnektorok is léteznek, célszerű egy átalakítót vinni magunkkal.

Egészség

A Kambodzsába való utazáskor hivatalosan nincs szükség oltásra, de ennek ellenére célszerű egyiket-másikat kérnünk a szakorvosoktól, elkerülendő a komolyabb fertőzéseket. Tífusz, Hepatitisz A/B és agyhártyagyulladás ellen ajánlott az oltás, ezeken felül orvosi tanácsra érdemes antibiotikumokat, széntablettát, szúnyogriasztót magunkkal vinni. A szükséges oltásokról részletes tájékoztatót a Tisztiorvosi Szolgálat bárkinek ad.

Ivóvíz, ételek

Kambodzsai utazásunk során – a legtöbb ázsiai országhoz hasonlóan – tartózkodjunk a csapvíz fogyasztásától, mert súlyos fertőzéseket okozhat. A boltokban többféle jó minőségű palackozott víz kapható, legjobb, ha mindig tartunk magunknál egy-egy üveggel belőlük. Az éttermekben a különböző italokat sem tanácsos jégkockával inni, ugyanis a jeget csapvízből készítik, így a jeges italok fogyasztása is veszélyes lehet. A palackozott italok (sör, égetett szeszes italok) nyugodtan fogyaszthatók.

Éttermekben figyeljünk, hogy csak olyan palackozott vizet fogadjunk el, amely nincs előre kibontva!

A kambodzsai ételek nagyon hasonlóak a thaiföldi és laoszi fogásokhoz, talán valamivel kevesebb fűszert használnak az ételek elkészítéséhez. A vietnami konyha hatása jóval gyengébb. Az idegen hatások ellenére találkozhatunk tipikusan kambodzsai ételekkel is, amelyek alapja itt is a curry, a sokféle párolt zöldség, a rizs és a különféle levesek. Az ország egyik leghíresebb étele, a prahok, egy erős, erjesztett halpástétom, amelyet számos tradicionális fogáshoz fogyasztanak a helyiek.

Éghajlat

Kambodzsába leginkább a november és február közötti időszakban érdemes utazni, ekkor a páratartalom viszonylag alacsony, a hőmérséklet nem túlságosan meleg és az esőzések sem valószínűek. Februártól kezdve egyre melegebb lesz a hőmérséklet, áprilisban pedig már-már elviselhetetlenül forró. A júniustól októberig tartó időszakban sok esővel kell számolnunk, de például Angkort ilyenkor érdemes felkeresni, ugyanis a templomokat körülvevő árkok ekkor – eredeti funkciójuknak megfelelő – megtelnek vízzel, a romok környéki erdőben pedig dúsan zöldell a fák lombozata. Az esős évszakban átlagosan 27-35 Celsius fok a hőmérséklet. A száraz időszak két részre oszlik, a novembertől februárig tartó hűvösebb (17-27 Celsius fokos átlaghőmérséklettel) és a márciustól májusig tartó meleg, forró szakaszra, amikor 29-38 Celsius fokot mérnek.

Földrajz

Kambodzsa az Indokínai félsziget szívében fekszik, nyugatról és észak-nyugatról Thaiföld, északról Laosz, keletről és dél-keletről pedig Vietnám határolja. Az ország nagyobb részén sík alföld található, amit a határok mentén vesznek körbe hegyek, illetve észak-keleten a Mekong folyó. A sík vidék központjában Dél-kelet Ázsia legnagyobb tava, a Tonle Sap található, amely természetes vízgyűjtő területe a Mekong folyónak. Az országnak tengeri kijárata is van, dél-nyugaton, a Sziámi öbölnél.

Népesség, vallás

A 13 milliós ország népességének 94%-át a khmerek, 4%-át kínaiak, 1%-át vietnamiak alkotják, de élnek itt különböző hegyi törzsek is, például a Khmer Loeu. A lakosság mintegy 10 százaléka Phnom Penhben és környékén él. Az ország hivatalos vallása a theravada buddhizmus, amelyet a lakosság 95%-a követ. A fővárosban nagy számban élnek keresztények is és szintén fő vallásnak számít a cham iszlám. A kínai lakosság körében a konfucionizmus és taoizmus terjedt el.

Történelem

Az ország történelem előtti időszakáról meglehetősen kevés információ áll rendelkezésünkre, de arra vannak régészeti bizonyítékok, hogy i.e. 1000 környékén már éltek itt letelepedett emberek, akik a maiakhoz hasonló cölöpházakban laktak és táplálékuk hal és rizs volt. Az i.sz. 1-6.. században Kambodzsa legnagyobb része a dél-kelet ázsiai Funam királysághoz tartozott, és ebben az időszakban alakultak ki a politikai intézmények, a khmer kultúra és művészetek alapjai, amelyek aztán később a 8. században kezdődő angkori időszakban igazi művészeti és vallási hatalommá tették a királyságot.

1431-ben az Ayutthaya-i thai királyság hadseregei kirabolták a virágzó khmer fővárost, Angkort, nyomukban másfél évszázados dinasztikus csatározások és folyamatos háborúk maradtak. A spanyolok és a portugálok is aktívak voltak ezekben a háborúkban, egészen addig, amíg az ellenük táplált ellenszenv a Phnom Penh-i spanyol helyőrség lemészárlásához vezetett 1599-ben. 1600-tól több gyenge király követte egymást a trónon, míg 1863-ban francia protektorátussá nyilvánították az országot, majd 1884-ben a hódítók arra kényszerítették Norodom királyt, hogy aláírásával Kambodzsát Franciaország gyarmatává tegye.

A francia uralom alatt ezután egy hosszabb békés időszak köszöntött be az ország életében, egészen 1941-ig, amikor a franciák a hűségesnek hitt 19 éves Szihanuk herceget ültették a trónra. A döntés végzetesnek bizonyult, mivel az új király vezetésével függetlenségi harcok kezdődtek, amelynek céljait könnyítette a francia gyarmati hatalom gyengülése és a szomszédságban zajló francia-vietnámi háború is. Kambodzsa végül 1953-ban nyerte el függetlenségét, és a következő 15 évben – a katonai hatalomátvételig – Norodom Szihanuk irányította az országot.

1969-ben az Egyesült Államok bombatámadást intézett feltételezett kommunista táborok ellen Kambodzsában, és az ország így közvetlenül belesodródott az amerikai-vietnámi háborúba. Egy évvel később amerikai és dél-vietnámi csapatok támadták meg az országot szintén kommunista erőket keresve, de próbálkozásuk nem járt sikerrel. A harcok miatt a baloldali gerillák, a Vörös Khmerek az ország belsejébe húzódtak vissza és véres csatározások sora kezdődött. A Vörös Khmerek 1975-ben foglalták el Kambodzsa fővárosát, Phnom Penh-t. Az elkövetkező négy évben a Vörös Khmerek Pol Pot vezetésével mintegy 2 millió kambodzsait öltek meg – főként a lakosság képzettebb részét – és az országot egy maoista, agrárállammá próbálták alakítani. Az országot szinte teljesen elvágták a külvilágtól, a nemzeti valutát megszüntették, a lakosságot pedig egy rabszolgasorban tengődő munkaerőtömeggé alakították. Vietnám, válaszul a sorozatos katonai behatolásokra 1978-ban megtámadta Kambodzsát, elűzte a Vörös Khmereket, akik a thai határhoz közeli dzsungelekben találtak menedéket, ahonnan a ’70-es évek végén és a ’80-as években gerillaharcokat folytattak a vietnámi támogatást élvező kormánycsapatok ellen.

1993-ban az ENSZ felügyelete mellett választásokat tartottak, az ország új alkotmányt kapott és Norodom Szihanuk-ot újra királyként iktatták be. A Vörös Khmer bojkottálta a választást, elutasította a béketárgyalásokat és folytatta a fegyverkezést. A választást követő hónapokban a kormány széleskörű amnesztiát hirdetett, ami azt eredményezte, hogy magas rangú Vörös Khmer katonák is megadták magukat. A Vörös Khmert 1994-ben a kambodzsai kormány végleg törvényen kívül helyezte. Pol Pot a véreskezű diktátor 1998-ban halt meg, de halála a tömegek dühét váltotta ki, mivel így nem kerülhetett sor tárgyalásra, sokan pedig kétkedve fogadták magát a halálhírt is.

Kambodzsa gazdasága a hosszú háborús időszakot követően épphogy csak kezd talpra állni, az országban virágzik a korrupció, a hadsereg mérete még mindig túl nagy, ráadásul a közelmúltban ismét előtérbe került a trónutódlás kérdése, mivel Szihanuk király, romló egészségi állapotára hivatkozva és megunva a politikai csatározásokat 2004 októberében bejelentette lemondását a trónról. Őt fia Norodom Szihanomi követte a trónon, aki apja és a nagyhatalmú miniszterelnök, Hun Szen támogatását is bírja.

Szerencsére Kambodzsa kulturális örökségének legnagyobb része túlélte a Vörös Khmerek rémuralmát. Bár a meggyilkolt milliók mellett számtalan képzőművészeti alkotás, szobor és könyv pusztult el, a khmer építészet legkiemelkedőbb alkotása, a világörökség részét képező angkori épületegyüttes teljes pompájában maradt meg az utókornak.

Angkor mellett a Phnom Penh-i Nemzeti Múzeumban őrzik a legszebb megmaradt khmer szobrokat, köztük a gyönyörű Hindu istenségábrázolásokat. Az ország legkézzelfoghatóbb kapcsolata a dicsőséges múlttal mégis a világhírű királyi balett-társulat, amelynek előadásaiban felismerhetők a thaiföldi, Jáva szigeteki és indiai elemek is. Az eredeti khmer táncok is tiltott tevékenységnek számítottak Pol Pot idején, és mindössze egyetlen varrónő maradt az országban, aki ismeri a táncokhoz használt díszes ruhák elkészítésének technikáját.

Thaiföldhöz hasonlóan Kambodzsában is a theravada buddhizmus az uralkodó vallás, az ország hivatalos nyelve a khmer, de egyre többen beszélnek angolul is, míg az egykor elterjedt franciát már csak azok beszélik, akik a ’70-es évek előtt nőttek fel.

Biztonság

Kambodzsában ugyan már hosszú évek óta nem dúl háború, annak nyomaival azért még találkozhat az utazó. Az országról talán közismert, hogy itt található a világ legtöbb fel nem robbant taposóaknája. Ezek a területek ugyanakkor a turisták által látogatott helyszínektől messze találhatók. A leginkább veszélyeztetett régiók: Battambang, Banteay Meanchey, Pursat, Siem Reap és Kampong Thom megyék.

Figyelem! Kirándulások alkalmával lehetőleg ne hagyják el a turistaösvényeket! Utazásunk során figyelnünk kell – főként a fővárosban – a zsebtolvajokra, ezért kerüljük a nagy tömeget, és éjszaka lehetőleg ne sétáljunk egyedül.

Éjszaka inkább taxival utazzunk, kerüljük a bicikli vagy a robogó használatát.