Új-Zéland

Hasznos tudnivalók az országról

Fővárosa: Wellington
Legnagyobb város: Auckland
Államforma:  Alkotmányos monarchia
Államfő: II. Erzsébet új-zélandi királynő
Hivatalos nyelv: angol (új-zélandi változat), maori
Függetlenség: Az Egyesült Királyságtól
Függetlenség kikiáltása: 1907. szeptember 26.
Népesség: kb. 4 940 250
Népsűrűség:  kb. 18 fő/km²
Terület:    268 680 km²
Elektromos hálózat:  230V/50Hz (I típus)
Behívószám:  64
Internet TLD:    .nz
Időzóna:    UTC+12
Közlekedés: Bal oldali

Elhelyezkedés
A Föld legelszigeteltebb állama: még Ausztráliától is kb. 2000 km-re fekszik. A másik legközelebbi nagyobb szárazföld délen az Antarktisz. Északon Új-Kaledónia, a Fidzsi-szigetekés Tonga szigetek helyezkednek el viszonylag közel.

Új-Zéland neve
Új-Zéland neve a bennszülött maorik nyelvén Aotearoa vagy Aetearoa, melyet Hosszú fehér felhő földjének fordítanak. A szintén maori nyelvű Niu Tireni elnevezés az angol elnevezésnek felel meg. Az országot lakosai gyakran Aotearoa New Zealand néven említik, ez azonban külföldön szinte teljesen ismeretlen.

Az országot Hollandia Zeeland (jelentése Tengerföld) tartományáról nevezték el.

Földrajz
A nagyobb kiterjedésű Déli-szigeten hosszában végighúzódik a Déli-Alpok nevű lánchegység, melynek legmagasabb csúcsa (Aoraki / Mount Cook, 3 754 méter) egyben az ország legmagasabb pontja is.

Geológiai értelemben a szigetek az ausztráliai és a csendes-óceáni lemezek összeütközésének következtében emelkedtek ki az óceánból. A két kéreglemez mozgásának köszönhetően Új-Zéland területe szeizmikusan jelenleg is igen aktív.

Éghajlat
Az ország déli részén az óceáni és a hegyvidéki éghajlat uralkodik. Az északi részen szubtrópusi.
Délen a középhőmérséklet télen 15 °C, nyáron 25 °C.
Északon télen 5-10 °C, nyáron 30 °C.

Pénzügyek
Új-Zéland nemzeti valutája az új-zélandi dollár (NZD)
Érdemes ausztrál dollárt vinni és ott beváltani helyi valutára. Bankjegyek 5, 10, 20, 50 és 100 dollár címletekben, érmék 10, 20, 50 cent, 1 dollár és 2 dollár értékben vannak forgalomban. A boltok nem drágák, viszont a helyi utazási irodák igen borsos árat kérnek a programokon való részvételért.

Élővilág
Új-Zéland területét az ember megjelenése előtt mintegy 80%-ban erdő borította.
Elszigetelt fekvéséből adódóan számos ritka növény- és madárfaj (például kakapó) maradt fenn. Az ember megjelenése előtt két denevérfajon kívül nem volt szárazföldi emlősállat a szigeten. Ennek következtében maradhattak fenn természetes ellenség híján az erdőket lakó nagyméretű, röpképtelen madarak (például kivi, takahe, kakapó, weka). Itt élt a valaha létezett legnagyobb méretű madárfaj, a moa is, amely valószínűleg az első polinéz bevándorlók vadászatainak hatására pusztult ki.

Népesség

Az ország lakosságának többsége európai leszármazott. Ők elsősorban Nyugat-Európából érkeztek. Napjainkban a bevándorlók legnagyobb része Ázsiából érkezik. Rajtuk kívül még élnek itt maorik (14,7%) és polinézek.

A lakosság többsége keresztény. Az ország 24%-a az anglikán egyház, 18%-a a presbiteriánus egyház tagja. A lakosság 15%-a római katolikus. A kisebb egyházak is jelen vannak. Metodisták (5%), baptisták (2%).

Új-Zéland lakosságának 88%-a városokban él.

Turizmus
A természetföldrajzi tankönyv szinte minden oldala megelevenedik.
A fő turista küldő országoktól való nagy távolságának és a változatos vonzerőknek tulajdonítható, hogy a turisták ebben az országban tartózkodnak a legtovább. Az átlagos tartózkodási idő 19 nap (!), ami a világon a leghosszabbnak tekinthető.
Az idelátogató turisták általában nem a leggazdagabbak, hanem a természet és kalandkedvelők csoportjába tartoznak.

Az ország vonzerőit (például a természetet) rendkívüli módon óvják!